A hajnali Liszt Ferenc repülőtéri találkozónkat követően a kora reggeli órákban indulunk menetrend szerinti járatunkkal és a reggeli órákban érkezünk meg Isztambul európai oldalon fekvő, a világ egyik legnagyobb repülőterére.

A repülőtéren már vár bennünket a helyi idegenvezetőnk. Bérelt buszunkra szállunk. Már a szűk egy órás utazásunk során is sok érdekes és hasznos információt tudhatunk meg az isztambuli helyi idegenvezetőnk jóvoltából.

Isztambul a világ egyetlen városa, amely két kontinensen helyezkedik el, a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán elterülve. A város a történelme során számos nevet viselt. Ősét, Büzantiont a megarai görögök alapították i. e. 667-ben. A terület i. e. 64-ben római uralom alá került és a város nevét Byzantiumra latinosították. Majd Nagy Konstantin császár éveken át tartó munkálatokkal átépítette és 330-ban Nova Roma (Új Róma) névre „átkeresztelve” a birodalom fővárosává tette, azonban mégis Konstantinápoly (Konstantin új városa) néven vált ismertté. A Római Birodalom 395-ös kettéválásával előbb a Bizánci Birodalom központjává, majd a kereszténység elterjedésével és az 1054-es egyházszakadással az ortodox egyház központjává vált. A várost az Oszmán Birodalom 1453-as meghódításával a törökösen Konsztantinije, majd a görög Sztanbulin elnevezésből az iszlám hívők által elnevezett Iszlambolként volt ismert az Oszmán Birodalom 1923-as összeomlásáig. A Török Köztársaság megalapítása óta pedig Isztambulként ismeretes számunkra. Ugyan az ország székhelye Ankarába került áthelyezésre, Isztambul, a maga több mint 18 millió lakosával továbbra is Törökország kulturális, művészeti és gazdasági központja és egyben Európa legnagyobb városa. Fontos még megemlíteni a Török Köztársaság megalapítójának és első elnökének, Mustafa Kemal Atatürk nevét is, akinek arcképe a mai napig számos utcai plakáton, járművek oldalán, zászlókon, minden étterem és hivatal falán látható.

Átvesszük szobáinkat és rövid pihenőt követően városnézésre indulunk idegenvezetőnk kíséretében.

A T1-es villamos vonalán sétálva az első „megállónk” a Konstantin oszlopnál (törökül Çemberlitaş) lesz, amelyet a városalapító Nagy Konstantin tiszteletére építették. Isztambul második dombjának a tetején álló a római piacot, Konstantin fórumát díszítette egykoron, amely egyben a város határát is jelentette akkoriban.

Sétánk következő állomása az iszlám építészet egyik remekműve, a Szulejmán-mecset lesz.

Mielőtt belépnénk a mecsetbe, fontos szem előtt tartani a következő illem- és viselkedési szabályokat. Egy egy évtizede készített felmérés szerint a törökök kétharmada hithű muzulmán, a ramadán havi böjtöt több mint négyötödük betartja, ennek megfelelően már nem is olyan meglepő, hogy a hozzávetőlegesen 18 milliós Isztambulban mintegy 2600 mecset működik. Valójában a mecsetekben és azok környékén az idegeneket nem igazán látják szívesen, ezért különösen ajánlott a diszkréció ezen helyszínek meglátogatásakor. Többek között nem illik az imádkozás előtti tisztálkodást vagy magát az imádkozást közelről fotózni. A keresztény embereket már rég nem tekintik “gyaur kutyáknak”, tisztelik a más vallásúakat, az egy az Isten elv alapján, azonban még a felvilágosodott isztambuliak sem tudnak mit kezdeni az ateizmussal és a vallástalanokkal. Előírás szerint csak meziláb lehet belépni a mecsetekbe. A férfiaknak a hosszú nadrág és a vállat takaró ruházat, a nőknek pedig a fejkendő, a vállat eltakaró, bokáig érő ruházat kötelező. A turisták körében népszerű mecsetekben a Sáríanak megfelelően ellenőrzik is az öltözködést, és ha szükséges, kendőt vagy ruházatot is adnak a látogatóknak.

Ahogy azt Isztambulban már megszokhattuk ez a mecset is egy dombon áll, aminek köszönhetően a lélegzetelállító építészeti megoldásai mellett a panorámája is csodás. A mecset megítélését magyar nézőpontból meglehetősen árnyalja, hogy I. Szulejmán tulajdonképpen a budai királyi palota kifosztása és a templomok aranytárgyainak beolvasztása révén finanszírozta a nagyszabású építkezést. Ma is működő mecsetként itt is a korábbiakban ismertetett öltözködési és viselkedési szabályok követendők.

A villamos vonalára vissza térve érünk a középkor óta Európa legnagyobb és legrégibb „bevásárlóközpontjához”, a Fedett Bazárhoz más nevén Nagy Bazárhoz. Saját ütemünkben és kedvünkre tölthetjük a hosszabb szabadidőnket, elmerülve a keleti piacok izgalmas, pezsgő és kellőképp kaotikus világában. Életre szóló élményt nyújt a 67 utcából, 22 kapuból és mintegy 200 ezer négyzetméternyi, festett boltozatokkal díszített labirintus, a több 4000 ezer üzlet és a hömpölygő tömeg lenyűgöző látványa. Itt minden kapható. Vásárolhatunk ékszereket, antik tárgyakat, kerámiát, keleti szőnyegeket, bőrárukat, kelméket, fűszereket, édességeket, vízipipákat, miegymást. Az árusok ízletes édességekkel, teával csábítják a „gyanútlan” nézelődőket, de mielőtt engednénk a csábításnak, ne felejtsük, hogy a sokszor jelentősen túlárazott portékák esetében ajánlott az alkudozás. A Bazár kétségtelenül legnyugodtabb része a kizárólag könyveket árusító fákkal körülvett udvar, ahol látszólag a könyvek puszta jelenléte is csendre inti az idelátogatókat, ahogy a macskák is békésen szundikálnak az üzletek előtt. A Bazár tulajdonképpen város a városban, saját mecsettel, rendőrséggel, éttermekkel és bankkal, ami nem is csoda, hiszen a Bazár a világ leglátogatottabb turistaattrakciójaként évente 91 millió látogatót vonz. Ebédünket is itt költhetjük el.

A szabadidőt követően még lehetőségünk adódik egy fakultatív Boszporusz és Aranyszarv-öböl hajózásra is, mely során a vízfelszínéről is szemügyre vehetjük az előző napokban már meglátogatott ikonikus helyszíneket, ráadásul mindezt előreláthatólag a fotósok által oly nagyra értékelt ún. kék órában tehetjük meg. Elhajózunk a vízparti Dolmabahçe Palota mellett, de távolról láthatjuk a Topkapi palotát, a Kék mecsetet, Hagia Sofiat, Szulejmán mecsetet, Galata-tornyot, de láthatjuk majd a város Levent nevű üzleti negyedét, amely kereskedelmi és kulturális élet központja és amelyet hatalmas felhőkarcolóiról ismerhetünk fel, közvetlen közelről vehetjük szemügyre Isztambul ázsiai partszakaszát és az 5. században már írásos feljegyzésekben szereplő Leánytornyot. Természetesen áthajózunk a Július 15. vértanúinak hídja (Boszporusz hídként ismert) alatt és megközelítjük Győzedelmes Mehmed szultán hidat is. Az audiós eszközünknek köszönhetően hajózás közben élvezhetjük az idegenvezetőnk által megosztott érdekes információkat.

Életre szóló élményekkel gazdagodva idegenvezetőnk kíséretében térünk vissza a hotelünkbe. A hotel központi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a vacsorát mindenki az igényeinknek megfelelően egyénileg vagy közösen költhetjük el valamely hangulatos étteremben, vagy egy kiváló utcai döneresnél megkóstolva a török street food kiválóságait.